• Újdonság: A Medi Verde!  
    • 2008-04-14  
    • Egyedülálló újdonság a LoLaFe-től komplex téplálékkiegészítő, méhpempővel, szőlőmag kivonattal és Q10-el.

       

       
    • Ismerje meg termékeinket!  
    • 2008-04-14  
    • Ha szeretné megadni szervezetének azt ami jár neki, ismerje meg termékeinket és válassza ki az Önnek legszükségesebbet.

       

Fontosabb kiegészítők ~

  

A-vitamin  

Az A-vitamin a névsor szerinti első zsíroldékony vitamin, más néven retinolként, retinolekvivalensként vagy retinálként is emlegetik, de gyakran halljuk hámvédő vitaminként is. Előanyagaiból - az úgynevezett provitaminokból - a szervezetben is képződhet. A leginkább elterjedt előanyagok a különböző karotinoid vegyületek, melyek közül is a legaktívabb a ß-karotin, amely sárgarépában, sárgabarackban található. Ezek a vegyületek a bélrendszerben szükség esetén, változó hatásfokkal ugyan, de képesek A-vitaminná alakulni. A ß-karotinnak sokan antioxidáns hatást tulajdonítanak.
 
Mihez szükséges?
· Látás folyamatai
· A bőr és egyéb szövetek épsége
· A zavartalan növekedéshez
· A csontok egészséges fejlődéséhez
· Immunfolyamatok, védekezés különböző fertőzések ellen.
Az A-vitamin szükségletét mikrogrammban (g) mérik. Más jelölést is szoktak alkalmazni, ez a NE (Nemzetközi Egység), vagy angolul IU (International Unit). 1 NE A-vitamin egyenlő 1 g retinollal, 6 g ß-karotinnal, vagy 12 g egyéb karotinnal.
A táplálékkal bevitt A-vitamin 70-90%-a, a karotinok 20-50%-a hasznosul. Az egészséges felszívódáshoz természetesen szükséges zsiradék jelenléte, és kutatások szerint az E-vitamin is kedvezően befolyásolja a táplálékkal felvett A-vitamin hasznosulását.
Miben található meg?
Legjobb A-vitamin forrásaink a belsőségek (tehát a máj, vese, szív), a tojássárgája, a tej és tejtermékek, tengeri halak. Provitaminját tartalmazza nagy mennyiségben a sárgarépa, a paraj, a sütőtök, kajszi- és sárgabarack, sárgadinnye, paprika, általában az erősen sárga, piros, vagy zöld színű zöldségek, gyümölcsök. A paradicsom kivétel, mert a benne található karotinoid típusú vegyület, a likopin nem bomlik A-vitaminra.
 

B1-vitamin

A B1-vitamin vízben oldódó vitamin, sokszor hallhatjuk tiaminként említeni is. Hőérzékeny vitamin, vízben igen jól oldódik. Főleg a szénhidrátok anyagcseréjében játszik szerepet, sokszor éppen ezért a szénhidrátbevitel függvényében adják meg a szükségletét (felnőtteknél 0,125 mg/1000 kJoule, legalább 1 mg B1-vitamin/nap).
Mihez szükséges?
· Szénhidrát anyagcsere
· Főbb energiaszolgáltató folyamatok
· Idegek működése
· Az idegrendszer energiaellátása
· Szívműködés
Mennyi szükséges belőle?
Mint azt már előbb említettük, főleg a szénhidrátbevitel mennyisége szabja meg a B1-vitamin szükségletét, nagyobb szénhidrátfelvételhez nagyobb vitaminbevitelnek kellene társulnia. Időskorban rosszabb a B1-vitamin kihasználása. A rendszeres alkoholfogyasztás nagymértékben növeli a szükségletét. Néhány élelmiszerben olyan anyagokat találunk, amely a tiaminszükségletet növelik, ilyenek a gombák, kelbimbó, feketeribizli.
Miben található meg?
Legjobb B1-vitamin forrásaink a gabonafélék héja, az élesztő, a teljes kiőrlésű gabonafélék és a belőlük készült péksütemények, a hüvelyesek, a dió- és mogyorófélék, a húsok (főleg a sertéshús) és a máj.
 

B2-vitamin

A B2-vitamin vízben oldódó vitamin, riboflavin névvel is illetik. A szervezetben betöltött szerepe sokrétű, főleg az aminosavak (a fehérjék építőelemei) és a zsírsavak lebontásában, ezen kívül a szöveti légzésben, az oxidatív funkciókban és a méregtelenítésben töltenek be fontos szerepet. Az emberi bélflóra is termel B2-vitamint, ezért hiányállapotai is ritka. Szintén előfordulhat, hogy egy hosszantartó úgynevezett szélesspektrumú antibiotikumokkal végzett kezelés miatt hiány lép fel belőle. Bizonyos mértékig a B2-vitamin bevitele is arányos az energiafelvétellel, bár nem annyira kifejezetten, mint a B1-vitaminnál.
Mihez szükséges?
· A zsírsavak lebontása
· A szénhidrátok anyagcseréje
· Szöveti légzés
· Méregtelenítés
· Nyálkahártyák épsége
Mennyi szükséges belőle?
Életkortól függetlenül 0,15 mg/1000 kJoule bevitelt javasolnak, de időskorban sajnos a B2-vitamin hasznosulása is romlik, ezért itt a megkötés az, hogy nem lehet kevesebb a napi bevitel 1,2 mg-nál.
Miben található meg?
Legjobb B2-vitamin forrásaink a tej és tejtermékek, a zöldség- és főzelékfélék, a húsok, a máj, vese, tojás és a gabonafélék.
 

B6-vitamin

A B6-vitamin vízben oldódó vitamin, elterjedt neve még a piridoxin is. Három fomában létezik, a piridoxin aktívabb formái az úgynevezett piridoxál és a piridoxamin. Legfontosabb szerepe a fehérjék átalakulásánál van.
Mihez szükséges?
· Aminosavak és fehérjék anyagcseréje
· Aminosavak átalakulásai
· Esszenciális zsírsavak anyagcseréje
· Az idegrendszer működése
· Bőrfelület épsége
Mennyi szükséges belőle?
A B6 vitamin szükséglete elsősorban a fehérjebeviteltől függ. 100 gramm fehérje mellé 1,5-1,7 mg B6 vitamint javasolnak. Érdekessége, hogy szinte száz százalékosan felszívódik a bélrendszerből.

Miben található meg?
Legjobb B6-vitamin forrásaink a máj, a hús, tejtermékek, szárazhüvelyesek, élesztő, tojássárgája, barna liszt és az ebből készülő pékáruk, kukorica, zöldségfélék.

B12-vitamin

A B12-vitamin vízben oldódó vitamin, a molekulájának közepére beépülő kobaltatom miatt másik gyakran használt elnevezése a kobalamin, vagy a ciano-kobalamin. Szintén többféle létezik belőle, ezeket összefoglaló néven kobalaminoknak nevezzük. Érdekessége, hogy növényi eredetű élelmiszereinkben nem, csak állati eredetűekben található meg, és hogy a gyomor-bélrendszerből történő felszívódásához egy belső, úgynevezett intrinzik faktorra is szükség van. Így akár megfelelő B12-vitamin felvétele mellett is lehetünk vitaminhiányos állapotban - a belső faktor hiánya miatt.
Különösen érdekes az is, hogy a szervezetünkben, egészen pontosan a vastagbélben élő baktériumok ezt a vitamint is képesek előállítani, de mivel a vastagbélből már nem szívódik fel tápanyag, sajnos ezt a mennyiséget nem tudjuk hasznosítani.
Mihez szükséges?
· Fehérje-anyagcsere
· Szénhidrát-anyagcsere
· Nitrogéntartalmú anyagok anyagcseréje
· Vörösvértestek képzése, hemoglobin-szintézis
Mennyi szükséges belőle?
A B12-vitamin felszívódási vesztesége sajnos elég nagy, hiszen ehhez szükség van a már említett intrinzik faktorra is. Emiatt a szervezetbe bevitt vitaminmennyiségnek rosszabb esetben csak a 25%-a hasznosul. Különösen lényeges szempont a B12-vitamin pótlása vegetáriánusoknál, hiszen növényi tápanyagainkban nem található meg, a nagyobb mennyiségű folsav bevitele azonban képes elkendőzni a vészes vérszegénység tüneteit.
Miben található meg?
Legjobb B12-vitamin forrásaink a máj és a hús. Kis mennyiségben van jelen a tejben és a tejtermékekben.
Bioflavonoidok
A flavonoidokat a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert professzor fedezte fel 1936-ban. A karotinoidokhoz hasonlóan a flavonoidok is a növények pigmentjeként vannak jelen: kiszűrik a napfény káros hullámait 
A bioflavonoid, illetve flavonoid kifejezés olyan antioxidánsok ezreit takarja, amelyek felépítésükben megegyeznek. Nagyjából mindegyik megtalálható a zöldségekben és gyümölcsökben. A flavonoid vegyületek felépítése lehetővé teszi, hogy könnyedén átadjanak egy elektront más molekuláknak, ezért a legtöbb esetben kiváló antioxidánsok. Bár a flavonoidok nagyon sokban hasonlítanak, van, amiben különböznek, ami lehetővé teszi változatos biokémiai működésüket. A bioflavonoidok sok gyógynövényben megtalálhatóak
Biotin
A biotin vízben oldódó vitamin, legalább ennyire elterjed elnevezése a H-vitamin is. Érdekessége, hogy molekulája ként tartalmaz. A szervezetben leginkább az anyagcserében részt vevő különböző enzimek alkotórészeként szerepel. Tulajdonképpen ez a vitamin is termelődik a bélflórában, ezért szükséges mennyiségét és hiányállapotát nehéz meghatározni.
Mihez szükséges?
· Fehérje-anyagcsere>
· Szénhidrát-anyagcsere
· Aminosav-anyagcsere
· Koleszterin-anyagcsere
Mennyi szükséges belőle?
A biotin szintén rosszul szívódik fel az emberi szervezetben: mintegy fele hasznosul csak annak a mennyiségnek, amit a táplálkozásunkkal veszünk fel. Érdekes és fontos dolog, hogy a tojásfehérjében olyan anyagok találhatóak, melyek a biotin felszívódását rontják. A hiányállapothoz vezető jelenség már akkor is fellép, ha a napi fehérjebevitel megközelítőleg 30%-a tojásfehérjéből származik.
Miben található meg?
Legjobb biotinforrásaink a máj, a vese, a tojássárgája, az élesztő, a karfiol, a dió- és mogyorófélék. A gabonafélék - főleg a búza - szintén tartalmaznak biotint, de ez kötött formában van jelen, és nem szívódik fel. A gyümölcsök és a húsfélék igen keveset tartalmaznak ebből a vitaminból.

C-vitamin – Aszkorbinsav

A C-vitamin vízben oldódó vitamin, és ez az egyetlen, magyar tudós által, és Magyarországon véghezvitt felfedezés, amelyet Nobel-díjjal jutalmaztak. Szent-Györgyi Albert nevéhez fűződik a C-vitamin első előállítása tiszta formában, melyet az elterjedt tévhittel ellentétben nem citromból, hanem paprikából végzett. A C-vitamin furcsa vitamin: mindössze két állatfaj, a tengerimalac és az ember nem tudja előállítani, más fajok igen, tehát számukra ez nem vitamin. Mindemellett ez a vitamin birtokolja a legnagyobb mennyiségben szükséges vitamin címét, mert a napi szükséglete akkora, hogy bármely más vitaminé sem éri el.
Gyakran használjuk az "aszkorbinsav" megnevezést is rá. Vízben igen jól oldódik, de oxigén, fény, hő vagy fémionok hatására könnyen bomlik.
Mihez szükséges?
· Oxido-reduktív folyamatok
· Kollagénfehérjék szintézise
· Hormonok szintézise
· Immunrendszer működése
· Vas- és rézfelszívódás
Mennyi szükséges belőle?
A C-vitamin felszívódási vesztesége nem túl nagy, a bevitt mennyiség mintegy 75%-a hasznosul. A környezeti hatások, a stressz, lázas, esetleg műtét utáni állapotok, a fizikai munka, a dohányzás és a fogamzásgátlók szedése emeli a szükségletet.
Miben található meg?
Legjobb C-vitamin forrásaink a zöldpaprika, a citrusfélék, a friss zöldségek, kifejezetten a paradicsom, a káposzta, salátafélék. Télen a savanyú káposzta és a mirelit zöldségek tehetnek jó szolgálatot.

Cink

A cink mintegy 2-3 grammnyi mennyiségben van jelen az emberi szervezetben, ezen belül is főleg a haj, a szem, és a férfi nemi szervek tartalmazzák. Ezeken kívül a máj, a vesék, az izmok, és a bőr tartalmaz belőle még számottevő mennyiséget. A legfontosabb szerepe azonban mégsem ez, hanem az, hogy az inzulin alkotórészeként a vércukorszint-szabályozásban vesz részt. Az inzulinon kívül mintegy hetvenféle enzimben van jelen.
Mihez szükséges?
· Inzulin termelése
· Szénhidrát-, fehérje-, zsír-, nukleinsav anyagcsere
· Növekedés
· Nemi fejlődés
· Szaporodás
Mennyi szükséges belőle?
A cink felszívódása egyenes arányossággal függ az étrendben található mennyiségétől, illetve az étrend egyéb gátló anyagaitól, melyek hasonlóak, mint a vasnál leírtak (fitátok, rostok, oxalátok). Az állati eredetű cink jobban hasznosul, mint a növényi élelmiszereinkből bevitt.
Miben található meg?
A cinket legnagyobb mennyiségben a húsok, a máj, a hüvelyesek és a tojás tartalmazza.
 

D-vitamin

A D-vitamin szintén zsíroldékony vitamin, másik neve a kalciferol. Ez a vitamin is képződhet előanyagaiból a szervezetben, méghozzá ultraibolya sugárzás hatására. Az elővitamin képzésében viszont a koleszterinnek van fontos szerepe, tehát néha ennek a vegyületnek is van hasznos tulajdonsága. Sajnos, a napfény hatására képződő D-vitamin mennyisége az időskorra erősen csökken.
Kétféle D-vitamin különböztetünk meg: a D2 és a D3 vitamint. D2 vitamint tartalmaznak inkább a növények, vegyesen mindkettőt pedig az állati eredetű élelmiszerek. A D3 vitamin sokkal aktívabb, mint a D2, és ez keletkezik a napsugárzás hatására a bőrben is.
Mihez szükséges?
· A kalcium és a foszfor felszívódása
· A csontképzodés folyamata
· A kalcium és foszfor beépülése
· A csontok egészséges fejlődéséhez
· A csontok gyógyulása például törés után
· A csontritkulás megelőzése.
Miben található meg?
Legjobb D-vitamin forrásaink a halmájolajok, a máj, a tojás, a tej és tejtermékek, margarinok.
Fontos megemlíteni még egyszer, hogy a bőrben is képződik, ha azt napfény éri. A légköri szennyeződések elnyelik az ultraibolya sugarakat, így kevesebb D-vitamin tud keletkezni a bőrben (az angolkór közvetett okozója az iparosodás miatti légszennyezés volt). A szervezetbe kerülő nehézfémek (ólom, kadmium) növelik a D-vitamin szükségletét.
 

E-vitamin

Az E-vitamint más néven tokoferolként ismerhetjük, és szintén zsírban oldódik. Számos olyan vegyület van, amelynek hatása hasonlít az E-vitaminéra, ezek a különböző (alfa, béta, gamma) tokoferolok. Az E-vitaminok könnyen oxidálódnak, tehát levegőn, napsugárzás hatására könnyen elveszthetik hatásukat. Éppen ezt használja ki az élelmiszeripar is, amikor különböző zsiradékokhoz E-vitamint ad az avasodás megelőzésére.
Az E-vitamin biológiai hatása nem teljesen ismert még, hiszen hiánytünetei sem igazán jelentkeznek, illetve nem jellemzőek.
Mihez szükséges?
· Antioxidatív folyamatokhoz, védőfaktorként
· Öregedési folyamatok gátlásához
· Egyes feltételezések szerint a nemi működéshez.
Mennyi szükséges belőle?
Az E-vitamin szükségletét milligrammban (mg) mérik. Más jelölést is szoktak alkalmazni, a tokoferolekvivalenssel és az NE (Nemzetközi Egység), vagy angolul IU (International Unit) jelöléssel is találkozhatunk. 1 mg tokoferolekvivalens, tehát 1 NE E-vitamin egyenlő 1 mg úgynevezett d-alfa tokoferollal vagy 10 mg d-gamma-tokoferollal.
A táplálékkal bevitt E-vitamin mennyisége nagyban függ a benne lévő zsír mennyiségétől és minőségétől, a növényi eredetű zsiradékokban többet találunk belőle. Ez a mennyiség azonban szükséges is, mert ezek a zsiradékok növelik az E-vitamin szükségletet.
Miben található meg?
Legjobb E-vitamin forrásaink a növényi olajok, tehát a napraforgó-, búzacsíra-, tökmag-, olíva- kukoricaolaj, a búzacsíra és az egyéb gabonacsírák, a zöld növények. Az állati eredetű élelmiszerek E-vitamin tartalma nagyban függ az állatok takarmányozásától, de általánosságban a hús, a máj és a tojás tartalmaz jelentősebb mennyiségű vitamint.
 

Folsav

A folsav vízben oldódó vitamin. Régebbi szóhasználattal folátként is szokták emlegetni. Nagyon fontos szerepe van a szervezetben, és kiemelten várandós édesanyáknál, mert a terhesség korai szakaszában a fejlődő embrió gerincét (a velőcsövet) lezáró folyamat csak folsav jelenlétében megy végbe hibátlanul. Ezért várandós édesanyáknak mindenképpen ajánlott a folsav pótlása.
Mihez szükséges?
· A fehérvérsejtek képzéséhez
· A vörösvértestek képzéséhez
· A vérlemezkék képzéséhez
· Az aminosavak anyagcseréjéhez
· A nukleinsavak anyagcseréjéhez
· A gyomor-bélrendszer épségéhez
· A szájnyálkahártya épségéhez
Mennyi szükséges belőle?
Érdekes módon a mesterséges készítményekből felszívódása jobb, mint a természetes forrásokból. Ha valakinek jó a folsav-ellátottsága, akkor az elfedheti a B12 vitamin hiányában kialakuló tüneteket. Ez különösen vegetáriánus táplálkozást folytatóknál lehet veszélyes. A túl nagy folsavbevitel csökkentheti a cink hasznosulását.
Miben található meg?
Legjobb folsav forrásaink a máj, a leveles zöldségek (különösen a paraj), a gyümölcsök, és az élesztő.

Glükozamin

Mi is a glükozamin?
A szénhidrátok csoportjába tartozó vegyület, melynek molekulájában a szénhidrátokat általánosan alkotó szén, hidrogén és oxigén mellett nitrogént is találhatunk. A csoportot szokták aminocukroknak is hívni, ahol az -amin előtag a nitrogén jelenlétére utal. A rovarok páncélját alkotó kitin tulajdonképpen polimer (rendkívül sok összekapcsolódótt molekula) glükozamin.
Miben található?
A glükozamin természetes anyag, tengeri állatok kitinpáncéljából állítják elő. Érdekesség, hogy az újzélandi taréjos zöldkagylónak több mint 13% a glükozamin tartalma.
Mi a szerepe?
Segíti a súrlódásnak kitett ízületi szövetek működését és a porcszövetek újraképződését.
A működő szövetek sejtjei nem tapadnak szorosan egymáshoz, köztük sejt közötti tér található, melyet támasztószövet tölt ki. A támasztószöveteknek két fő alkotója van: a rugalmas (elasztikus) rostok és a glükozamin.
A rugalmas rostok keresztül-kasul futva térhálós szerkezetet hoznak létre, ami az adott szövetféleség vázát alkotja. Ennek a tárhálónak az üregeit töltik ki a glükozaminok, az összetett cukor- és fehérjemolekulák, a proteoglykánok. Minden glükozamin molekula 2-3 vízmolekulát köt magához, így alakulnak ki a sejt közötti vízterek, melyekben gyakorlatilag "úszkálnak" a működő (funkcionális) sejtek. Ezen sejtek anyagcseréje (tápanyagok és oxigén odajutása, salakanyagok és szén-dioxid eltávolítása) a sejt közötti víztereken keresztül történik, ezek vannak kapcsolatban a legapróbb vérerekkel, a kapillárisokkal. A glükozaminnak azonban nemcsak statikai - az adott szövetféleség rugalmasságát biztosító - szerepe van, hanem az anyagcsere-folyamatban mint tápanyag is részt vesz, tehát egy része folyamatosan elhasználódik. Mivel a glükozamint a szervezet saját maga nem állítja elő, elengedhetetlenné válik rendszeres pótlása. Kis mennyiségben glükozamin a legtöbb táplálékban megtalálható, azonban igazán gazdag forrást a tengeri eredetű élelmiszerek jelentenek, azon belül is a kagylók. A sejt közötti vízterek mennyisége a kor előrehaladtával csökken (kiszáradás, ráncosodás), akárcsak a szövetek rugalmassága, ami az ízületek esetében a legszembetűnőbb: fokozatosan a mozgásképesség jelentős csökkenéséhez vezet.
 

Lutein

Mi is az a lutein?
A lutein a béta-karotinnal együtt a karotinoidok nevű vegyületcsoportba tartozik. Fő forrásai a spenót és más sötétzöld leveles zöldségek.
Miben található meg?
Főleg a színes zöldségekben, kifejezetten a spenótban, káposztafélékben, de szinte minden zöldségféle tartalmaz belőle többet-kevesebbet. Azt, hogy pontosan mennyi spenótot és más luteindús zöldséget kell fogyasztanunk, hogy a szem idő előtti öregedését megakadályozzuk, még senki sem tudja pontosan. Valójában még kérdés, hogy ezeknek az ételeknek a fogyasztása tényleg növeli-e a védelmet, de az eddigi eredmények alapján úgy tűnik, a válasz: igen. Lehetséges, hogy a védelem még más anyagokon is múlik, illetve elképzelhető, hogy az eddig azonosítani sikerült anyagok csupán jelzik más, a védelemhez elengedhetetlen vegyületek jelenlétét, amelyeket azonban eddig nem sikerült kimutatni.
Mi a szerepe?
A lutein és a zeaxantin elnyelik a nap káros ibolyántúli sugarait és semlegesítik a retinában (a szem fényérzékeny részében) lévő szabadgyököket, amivel csökkenthetik a sárgafolt-degeneráció veszélyét, az idősebb korban jelentkező gyakori szembetegség és látásvesztés fő okát. A retina középső területén, az úgynevezett sárgafoltban vagy makulában (a makula latin neve "macula lutea" azaz "sárgafolt") találhatók a látóideg-végződések a legsűrűbben, ennélfogva ez a terület teszi lehetővé az éleslátást; ezen kívül a sárgafolt tartalmazza a szervezetben a legmagasabb mennyiségben a luteint és a zeaxanthint. A szerepük - legalább részben - az, hogy kiszűrjék azokat a fénysugarakat, melyek a makula degenerációra jellemző homályos látást okozhatják. A lutein és a zeaxanthin sárga festékanyagok (pigmentek), amelyek elnyelik a kék fényt - azt a fényt, amelyik egyébként a szemben károsodást okozhatna.
Az emberi szervezet nem tudja a látáshoz nélkülözhetetlen luteint előállítani, ezért azt táplálkozásunkkal kell magunkhoz vennünk.
 

Magnézium

Az emberi szervezetben körülbelül 20-30 gramm magnézium található, amely egyenletesen oszlik meg a csontok és a sejtek belső tere között. A magnéziummal gyakran találkozhatunk úgy is, mint az idegrendszer védő hatású ásványi anyagával. Ez valójában találó is, hiszen nagy szerepe van az idegrendszer működésében, bár ezen kívül sok folyamatban működik még közre.
Mihez szükséges?
· Idegek és izmok működése
· Fehérje-, zsír-, szénhidrát anyagcsere
· Szív- és érrendszer működése
· Csontok felépítése
Mennyi szükséges belőle?
A magnézium szükséges bevitelét - az anyagcserében játszott jelentős szerepe miatt - szokás megadni a felvett energiamennyiség függvényében is. E szerint minden elfogyasztott 1000 kJoule energia után 25-30 mg magnéziumot kellene elfogyasztani.
Miben található meg?
A magnézium legnagyobb mennyiségben a zöldségfélékben, a hüvelyesekben, a különböző gabonafélékben (főleg azok héjában), a gyümölcsökben, a tejtermékekben és a halfélékben található meg.
 

Niacin

A niacin vízben oldódó vitamin, régebben PP-faktornak (Pellagra-Preventív) hívták, ma többször találkozhatunk vele nikotinsavamid, nikotinamid, niacinamid néven is. Főleg a szöveti oxido-reduktív folyamatokban vesz részt. Szintén képes a szervezetben képződni, a triptofán nevű aminosavból.
Mihez szükséges?
· Kémiai reakciók
· Szénhidrát-anyagcsere
· Fehérje-anyagcsere
· Zsíranyagcsere

Mennyi szükséges belőle?
Szintén alkalmazzák a tápanyagbeviteltől függő meghatározást is, hiszen az anyagcsere fontos szereplője. 1000 kJoule energiára1,6 mg bevitelt javasolnak. A kukoricában olyan anyag található, amely a niacin hatását gátolja.
Miben található meg?
Legjobb niacinforrásaink a hús, máj, vese, hal, tojás, élesztő, szárazhüvelyesek, zöldségfélék és a barna kenyér.

Pantoténsav

A pantoténsavnak már a neve is utal előfordulási helyére: a görög eredetű név jelentése: mindenütt előforduló, tehát arra mutat, hogy széles körben fordul elő az élelmiszerekben. Egyes kutatások szerint serkenti a mellékvese hormonjainak termelődését, és feltételezik, hogy lassíthatja az öregedést. A pantoténsav a koenzim-A nevű enzim alkotórészeként központi szerepet tölt be a szénhidrát-, a zsír- és a fehérjeanyag-cserében. A koenzim-A szinte minden anyagcsere-folyamat kulcsenzime, így a legtöbb létfontosságú anyag előállításában is jelentős szerepet tölt be. Érdekesség, hogy a panthenolt gyakran alkalmazzák bőrvédő krémekben, melyekben segít megőrizni a bőr rugalmasságát és puhaságát. Hajápoló termékekben is alkalmazzák, hogy megóvja a hajat a kémiai és mechanikai károsodásoktól.
Mihez szükséges?
· Koleszterinszintézis
· Ingerületátvivő anyagok képzése
· Hemoglobin szintézise
· Gyógyszerek kiürülése
Mennyi szükséges belőle?
A pantoténsav szükségletét nem túl könnyű meghatározni hiszen mint fent is utaltunk rá, szinte minden élemiszerben előfordul. Stabil, de a savak (például ecet), a sütőpor és a hő együttes hatása mégis elindíthatja lebontását.
Miben található meg?
A legtöbb élelmiszerben megtalálható, fő forrásaink a máj, az élesztő és gabonafélék-péksütemények.

Réz

A réz sokak emlékezetében úgy él, mint mérgező színesfém. Ez alapjában igaz is, nagyobb mennyiségben valóban mérgező, azonban kis mennyiségben nélkülözhetetlen elem a réz. Egy felnőtt ember szervezetében körülbelül 80 mg-ot találunk belőle, főleg az agyban, a szemben, a májban, a szívben, a szemben, a vesékben, a szemben és az izmokban találjuk. A cinkhez hasonlóan sok enzim alkotórésze. A réz mintegy 90%-a egy speciális fehérjéhez, az úgynevezett cöruloplazminhoz kötődik.
Mihez szükséges?
· Oxidációs-redukciós folyamatok
· Vérképzés
· Központi idegrendszer működése
Mennyi szükséges belőle?
A réz felszívódása közepesnek mondható, 35 és 70 % közötti az élelmiszerekből.
Miben található meg?
A réz legjobb forrásai a hüvelyesek, a gabonafélék és a máj.

Szelén

A szelén szerepét az utóbbi években kezdték el tisztázni. Annyit tudunk, hogy az emberi szervezetben nagyon kevés, mintegy hat mg szelén van összesen, ennek nagy része is a májban, a fogzománcban és a körömben található.
Mihez szükséges?
· Sejtmembránok épségének megtartása
Mennyi szükséges belőle?
A szükségletek pontos meghatározására egyelőre elég kevés emberi megfigyelés áll rendelkezésünkre. Az élelmiszerek szeléntartalma nagymértékben függ a talaj szeléntartalmától.
Miben található meg?
A legjobb szelénforrások a tengeri állatok húsa, illetve a vese, a máj és a teljes kiőrlésű gabona.